és végre vége:D olyan fárasztó lesz =/ de muszáj lesz *-* menni fog *-*hulla vagyok
rádióban hallottam:Degész jó

Változás.
Olykor észre sem veszed.
Olykor egyszer csak fejbe vág.
És olykor átfordulsz a sarkon, és valahogy más emberre ismersz magadban, és a világ sem olyan már, mint előtte volt.
Holnap suli(Y) kiváncsi elszek hogy fog menni =/
Vannak olyan pillanatok, amikor az ember úgy érzi, egész biztosan összeomlik a világ, mert az lehetetlen, hogy csak úgy álljon közömbösen, és hagyja megtörténni azt, aminek nem lenne szabad megtörténnie, mert annyira igazságtalan, megalázó, vagy kegyetlen. Persze hiába várjuk szorosra zárt szemmel, behúzott nyakkal a robajt, a csörömpölést, a föld remegését, mert amikor felnézünk, minden változatlan: a környező házak nem dőltek össze, az utak, hidak nem omlottak be, az autók színes-fényes áradata szakadatlanul zubog tovább, és az emberek, mint a hangyák, tovább rohangálnak, életük kis csapásait követve. Mintha mi sem történt volna. Néha az ilyen világvég-érzéshez nem is kell, hogy valami szörnyű tragédia történjen. Néha elég egy mondat.

Visszamennék mert akkor boldog voltam:D jó is lenne és megállitanám ott az időt és minden maradna olyan:D de már nem lehet túl léptem elfejtettem..BOLDOG vagyok NÉLKÜLE is :D köszönöm elég volt belőled nem vagyok szamár ..

Ha volna egy olyan műszer, ami a szavak súlyát pontosan megmérné, biztos vagyok benne, hogy azoknak a szavaknak lenne a legnagyobb súlyuk, amiket meggondolatlanul mondunk ki. Ami csak úgy kicsúszik. Nem gondolom, hogy ezek a szavak teljesen alaptalanok, sőt egyenesen biztos vagyok benne, hogy ahonnan ezek jönnek, ott bővelkednek ezen szavak szinonimái is. Ezek a "csak úgy véletlenül" kiejtett szavak olyannyira árulkodóak, hogy semmi értelme nincsen javítgatni, szépíteni őket. A váratlanság erejével együtt fúrják bele magukat az ember agyába, rosszabb esetben szívébe. Ezeken már nem segít a megbánás, a sűrű bocsánatkérés és a lelkiismeret furdalás sem - már ha van. Én nem haragszom az ilyesmire, mert tudom, hogy valamiféle őszinteség van bennük. Az a fajta őszinteség, amit veszettül nehéz kimondani. Nekem csak egy bajom van ezekkel a szavakkal...az, hogy miért kezdetű kérdések sorát vonják maguk után. A miért kezdetű kérdésekre pedig sosincs válasz.És sajnos már mondtak sok "csúnya" dolgot az emberek nekem akik régebben fontosak voltak számomra..
Egy barátnőmmel eltávolodtunk és ez nagyon zavar .. nem tudom mit tehetnék =/
Vége a nyárnak :S már megvannak a könyvek(N) De mégegyszer egy utolsót *-*

                                             Szétesek

hirtelen valaki ismeretlen leemeli eddigi életed regényét a porosodó polcról és elmerül benned.
...olvas, elképzel, tűnődik, kritizál, s ha tetszett neki az olvasmány elfogad.az életben ez így szokás.

	lényem házán újabb ablakok nyíltak, melyeken a napfény máshogy szűrődik át. most a sugarak az egész szívemet nyaldossák, hevesen kopogtatnak ajtaján. lelkem reménnyel átitatva siet a kukucskálóhoz. te voltál az szabadság. madárcsicsergés szárnyán hozott téged a szél. s elhittem, hogy az élet megy tovább. szívemen a lánc eltörött, a lakat elcsorbult. már nem vagyok kincs, ami felfedezésre szorul. a kulcsod többé nem passzol, kicserélődött a zár. eljött az én időm és egy új élet vár.

Voltam tiszalökön :D Tamarával és Elizzel, nagyon jó volt sokat nevettünk:D és érdekesen sikerült tüzet gyújtani xD és ma értem haza és álmos vagyok nagyon ...

kiismerhetetlen, de megismerhető. határozottan határozatlan. szétszórt,de összetett. örökké változó, változatlanul álmodozó. önmagát kereső. szabad,de ragaszkodó. zárkózott,de emberszerető. néha jó és néha rossz. nem hibátlan, de így "tökéletes". "csak egy egyszerű lány. se több, se kevesebb.
"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."

/Bertrand Russel/

"Ha azt akarod, hogy bízzanak benned, azt mondd ki, amit gondolsz! Hogyan bízzon benned bárki is, ha ennyire a kedvében akarsz járni? Ne mást kövess, hanem a saját szívedet"

Mikor jön valaki aki csak úgy szeret és kedvel a sok hülyeségemmel együtt és a sok hibámmal együtt? és csak úgy néha átölel és puszit nyom az arcomra :) mert ő csak szeret.. semmi hátsó szándék semmi más csak szeret..Mikor?..Addig is várom ezt az embert aki csak szeret és mindent almondhatok neki mert őt érdekli minden unalmas és apró dolgot megoszthatok vele .. Önző akarok lenni olyan törtető mint a többi ember .. és gonosz mért nem megy? mért vagyok más? Mi a sorsom? És megdicsérne mindig hogy jól nézek ki mert szükségem van erre..

Meg volt a szánalmas rész:D köszönöm

Ma csak lustálkodtam és pakolást csináltam:D kb ennyi .. nagyon izgi*-*
Nem sokára suli :S

Csak ott ültek a sárga padon a fa alatt és beszélgettek. Olyan kis semmi témáról de jól érezték magukat, boldogak voltak együtt s most egyedül ül ott és már csak az emlék költözik mellé és dédelgeti hogy volt ilyen is mikro boldok volt vele.. volt.. de már elmúlt de tudja hogy milyen boldognak lenni szenvedni és felejteni ..Hirtelen egy könny folyik végig az arcán de letörli és feláll és sokadszorra is megigéri nem fog visszatérni ide:)

 ... mostmár minden rendben ...

Eléggé jó nap volt : ) itt volt eliz és vizicsúzdát csináltunk: ) utána filmet néztünk az is jó volt :D Olyan rég nem ettem már pöszmétét *-*De ahogy kisértem ki elkezdett esni az eső és jól eláztunk=/ de azért jóó volt *-*<3
Talán... ez egy olyan világ, ahol minden ember egyforma, csak egyesek szeretnének mások lenni. Ahol minden ember összezavarodik. Ahol senki nemtudja mi Ő valójában, csak keres valamit, de nemtudja mit. Ahol az álmok csak akkor tűnnek valósnak ha alszol. Ahol  miután felébredsz, nemcsak az álom tűnik el, hanem az egész Múltad apró darabkákra esik szét...
Kitörölni *-*
Álmodtam egy gyönyörű világot más családdal más emlékekkel és akkor nem voltam ilyen más volt jobb erősebb :D nem bánthatott senki.
 

Rád találnom nem volt nehéz, de hogy velem maradj, én voltam túl kevés...
Nincs kegyetlenebb sors annál, mint amikor az ember rövid időre elnyeri, amire a leghőbben áhítozik, majd azonnal megfosztják tőle...
Próbáltam megalkotni a tökéletes Világot; megpróbáltam elfeledni a sebeimet, de pár évre rá azt vettem észre, hogy nem történt semmi sem; hisz feledni csak úgy nem lehet.
Amikor kicsi voltam mindig nagymamámnak kellett oviba vinnije mert imdátam mikor ő jött *-* és utánna játszottunk és közben beszélgettünk szerettem hallani a történetei mert mindig volt benne valami kis irónia . Mostanában pedig szörnyű látni hogy mi van vele . Csak ott ül a székben teljesen magába zuhanva, mert ő már nem akar élni és sír , hogy senki sem szereti pedig ez nem igaz . Akárhányszor elmondom neki csak mosolyog egyet és kibukik a köhttp://blog.hu/admin/nny a szeméből . Valami megváltozott de nagyon =/ Lehet én de lehet hogy a világ lesz egyre nagyobb és zordabb. Kicsikoromban imádtam játszani és sosem értettem hogy mért nehéz a felnőttek világa, hogy mért panaszkodnak folyton..Azt hiszem mostmár kezdem felfogni. Sajnálom őt hogy elrontotta az életét.
Fura az életem inkább drámában gazdag mint inkább boldogságban. Néha nagyon is boldog vagyok de néha..
Mi lesz ha meghalok? utánna senkisem fog emlékezni rám,feledésbe merül a nevem
Olyan kis semminek érzem magam ehez a nagy világhoz képest.
Valaki halja a hangom?
De a mai napom jó volt :) piknikeztünk Tamarával és Elizzel

És igen volt már olyan titkom amit nem mondhattam el senkinek..

De jó lenne elmenni kicsinek lenni és akkor nem bánthatnának .. törékeny vagyok és fáj minden :S és most szar nem kell semmi haggyanak békén..:S

Ma olyat tudtam meg amit jobb lett volna hogy ha az illető nem szólja el magát ..de ez van ilyen az élet :D
Nem akarom így végezni mint ők neeem el akarok innen menni messzíreeeeee:D
am jó nap és nemtudom ma boldog voltam:D és láttam sok hullócsillagoot*-*
vele álmodok:S szar xD (N) na de ez van most összevagyok zavarodva...
 

Kedvem van rádgondolni
Kedvem van megölelni
Kedvem van megcsókolni
Kedvem van megnyalni az arcod
Kedvem van elfelejteni
Kedvem van megverni
Kedvem van utálni
Kedvem van szeretni
Kedvem van elhagyni
Kedvem van visszakapni
Kedvem van sírni
Kedvem van nevetni
Kedven van elmenni
Kedven van ordítnai
De egyiket sem teszem csak ülök és gondolkozom és arra jutok, hogy jobb lett volna befogni azt a nagy szám:D
 

Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból.Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna.Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem, mikor már nem bírtam tovább.Szereztem örök barátokat.Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.Előfordult olyan is hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.Ujjongtam a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet és esküdtem örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak!Sírtam zenehallgatás, vagy a fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.Sokszor éreztem, meghalok a vágytól és féltem hogy elvesztek valakit aki nagyon fontos számomra..a végén mégis elvesztettem.de túléltem!És még most is élek ! Az életet nem csak túlélem... és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.élj ! A harcba elszántan kell menni, Az életet szenvedélyesen kell átölelni,Emelt fővel veszteni és merészen győzni,Mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon.”

Egy magányos este..ilyenkor előjön és már nem érzem magam erősnek de nem szabad hagyni :Snem:S